Kecskemét

2008 május 21. | Szerző: Füleske |

Túl vagyok egy elég rázós héten. Nagyon elfáradtam, és a hangulatom sem volt túl jó amiatt, hogy nem is volt sok értelme ennek a rohanásnak, hajtépésnek a munkahelyen. Ugyanis egyfolytában ügyfeleztem a múlt héten, folyton csengett a telefon, volt hogy sztereóban beszéltem kettőn is, mindenki mindent azonnal akart, öten vártak rám egyszerre… Mivel hogy 15.-e volt a határidő. Igen, aztán szerdán, 14.-én délután én felültem a vonatra, és kikapcsolódásként elmentem vizsgázni Kecskemétre. Fél 11-kor értem haza éjjel, és már erősen bőghetnékem volt a fáradtságtól, valahogy van olyan, hogy az ember nagyon sajnálja önmagát. Mindegy, túléltem, másnap zombiként beültem a padba, és írtam két ötös vizsgát. És találkoztunk végre Barnaszeművel is, beszélgettünk, sétáltunk kicsit, és kaptam tőle két kis kabalát. Olyan fura nekem, hogy ilyen, hogy is fogalmazzak, nagy ajándékozó, jól zavarba is hozott vele. De nagyon kedves volt tőle. Aztán hazavonatoztam, csaptunk egy görbe délutánt végre G. barátnőmmel, és ez végre tényleg pihenés volt az után a sok szar után. A hétvégén tanultam, mint a kisangyal, bár délutánonként volt azért egy kis program, lazítás. Aztán hétfőn megint vizsga, és olyan jó volt, hogy volt kis időnk megint beszélgetni Barnaszeművel.