Tádé

2008 március 18. | Szerző: Füleske |

 Sajnos utolsó este érkezett a hír, bár csak számomra, a Kedves már előző nap tudott róla, de megkímélt még egy napot, hogy a röfim, akivel majd nyolc éve tengettük együtt a napjainkat, már nem vár haza többé. Nagyon hiányzik. Hét és fél évig velem volt, mindig figyelni kellett valakire, gondoskodni kellett valakiről, rengeteg mindent megéltünk együtt, kijártuk az egyetemet, belevetettük magunkat a nagybetűs Életbe… És itthagyott. A hab a tortán, hogy ezt teljesen a szívére vette a Kedves anyukája, akire bízva volt, így végül, mikor megérkeztünk hozzájuk nekem kellett őt vigazstalni, és nem fordítva. Kicsit be is rágtam ezen, hiszen nincs elég bajom anélkül is, de végül is érhető, hiszen azt se tudta, hogy mondja el, majd biztos azt hiszem, hogy miatta… Nem érdekes, ő nem tehetett semmiről, így is nagyon szép hosszú életet élt az én Tádém.
Légy nagyon jó kismalac Tádé a túlvilágon is, az égi uborkamezőkön!