leveske, bál, itthon…

2008 február 5. | Szerző: Füleske |

Olyan jó volt végre két hétvégén is itthon lenni egymás után…! Báloztunk ugyanis múlt szombaton, így nem mentünk a Kedves anyukájához, lehet, hogy még most se, és csak a  jövő héten, szóval hawai van! Mármint nem azt mondom, hogy az szörnyen rossz, csak ha már azon veszed észre magad, hogy amikor pénteken nem kell összepakolni a kis motyódat, és utazni legalább két órát, akkor lepődsz meg, az egy kicsit gáz, nem? Noszóval ilyenek mennek, tornázgatunk is, bár most majd két hetet kihagytunk, mert egyik héten nem voltam rá túl alkalmatos, múlt héten meg nem sikerült bokros teendőink közé bezsufizni, mert amelyik este itthon voltunk, és nem volt vendégünk, akkor meg a fenének volt kedve bármihez is :). Főzőcskéztem is mostanság elég sokat, csakhogy fogyjon már el a húsi, hurka, stb, disznóság a hűtőből, mert az még ez előző disznóvágásból volt, és már jön a következő. De nem sok sikerrel jártam sajna, még maradt mit a tejbe aprítani. Azaz abba talán nem fogok aprítani :). Még oldalas levest is főztem, pontosabban “bal-oldalas” levest. A története csak annyiban áll, hogy barátnőm otthon csatlakozott hozzánk a novemberi disznóvágáson, és ő feliratozta a mélyhűtős tasakokat, miben mi van. És nála ezek a dolgok nem lehenek szimplák ám! A kocsonyából korcsolya, a levesből levike, az oldalasból jobb- és baloldalas lett, virított a combika, karajka és társai, virággal, miegymással. Amikor anya hozta a cuccost ide hozzánk, mondta, hogy hozott leveshúst is, fogásra én is így tapasztaltam, de mikor kivettem vasárnap reggel, akkor szembesültem a valósággal :). A Kedves tetézvéna dolgot azt mondta, Ő bizony nem eszik belőle, ha bal oldalas, csak ha jobb :). Aztán nevetgéltünk, és végül csak elkészült a leves, ami egy kis zsírosság ellenére nagyon finom lett, és semmi jelét nem mutatta politikai beállítottságának :).