Kenyércsücsök, meg ilyenek

2007 szeptember 11. | Szerző: Füleske |

 No tessék, megint szürkeség! De sebaj! Tegnap ugyanis rámjött a vásárolhatnék, ami ritkán van hála Istennek, nem úgy, mint normális nőknél. És ezt ki kell használni, mert nem tudni, mikor lesz megint ilyen, venni kellett cipőt. És vettem. Végre egy ilyen kislányos, kerekorrú, töklapos, tök előnytelen (nekem a paramétereimhez) csodát, de olyan régóta vágytam már ilyen fazonú cipőre… És magamévá tettem. Viszont elgondolkodtam ezen a márkahűség dolgon. Hogy nem lehet ez vészes már, azaz függőség? Mert van egy kényelmi márka a Humanicban, és én annak a polcát keresem fel legelőször, és ha onnan nem tudok választani, akkor általában nem is sikeres a beszerző körút. Ez van. Szóval csak úgy repkedtem ma idefelé! És reggel még a kenyércsücsköt is megkaptam, bizony! A Kedves, aki 8 évig élt egyedül, megszokta, hogy ezeket a jó kis dolgokat nem kell senkivel megosztania, most mégis nekem kell győzködni, hogy ne nekem adja. No, ez a szeretet, nemde, kis dolgokon múlik a világ, mint egy kenyércsücsök :)!